szolgáltatás
A természetes korszakhatár...
A pszichológusok úgy tartják, hogy a
várandósság időszaka egy „normatív krízis” periódus, ami
azt jelenti, hogy természetesen, az életeseményekkel szinkronban
viszonylag hirtelen és relatíve hosszan minden megváltozik,
felborul, kibillen a megszokottból. Családi kapcsolataink, a
testünk, az önmagunkhoz való viszonyunk, a múltunkról és a
jövőnkről való gondolkodásunk, a terhelhetőségünk, a
szokásaink jó-része mind megváltoznak. Ez lelkileg igen
megterhelő, akkor is, ha a várandós család nagyon várta már
ezt az időszakot. A változások olyan intenzívek, hogy voltaképp
„csak” megélni lehet, igazán felkészülni nem tudunk.
A testi folyamatok – mamának és
babának egyaránt – biológiailag programozottak, a
megtermékenyülés után, az embrió, majd a magzat fejlődése
minden nőnél és babánál nagyjából ugyanúgy történik. Még
sincs két egyforma várandósság, a családi generációs
történetek, a babát váró pár és a fogantatás története, a
babát illető fantáziáink, az anyaságról való gondolkodásunk
át és átszínezi ezt az időszakot, megismételhetetlenül
egyedivé teszi a várandós nőket és családokat.
A várandósság lelki gondozása
elhanyagolt terület az állami „terhesgondozás” során, holott
mennyire szükség lenne rá! Tapasztalatok bizonyítják, hogy a
várandósság alatti segítő/terápiás kapcsolat javítja az anyák
ráhangolódási képességét, a kötődési potenciált, tisztázza
a tudattalan elvárások szövevényét. Az érzéseinket és
különösen a nehéz érzéseinket megfogalmazni, empátiára képes
másikkal megosztani mindig segít – és különösen fontos,
amikor életünk intenzív változások időszakában van, mint
amilyen a serdülőkor, az összeköltözés-házasságkötés
időszaka, a babavárás, vagy a válás-veszteségek időszaka. A
labirintusba veszett, szőnyeg alá söpört érzelmi nehézségek
mindig visszaütnek később, kapcsolati problémákban vagy testi
betegségekben.
Várandósként sokszor jó más
várandósokkal együtt lenni, érezni, tudni, látni, hogy
nem vagyunk egyedül ebben a testi torzulásban, ebben a hihetetlen
realitásban, hogy egy másik lény növekszik a testünkben.
Régóta érlelődő tervemet valósítom
meg azzal, hogy ingyenes Várandós
Beszélgető Csoportot indítok a Budai Gyermekkórházban.
További információkért írj a kabaipiroska@szelidszulo.hu
email címre
Az egyéni konzultáció
A Szalon új szolgáltatása az Egyéni Konzultáció, amelyről már olvashattál, amelyről már küldtem értesítést feliratkozott olvasóimnak.
Most írok erről bővebben, hogy mit jelent ez, hol
helyezkedik el a pszichológiai tanácsadások szövevényében, illetve mit jelent
itt a Szalonban.
A konzultáció, vagy tanácsadás szinonimaként használható; én
jobban kedvelem a konzultáció szót, mert ez jobban kifejezi, hogy
megbeszélésről, beszélgetésről van szó, míg a tanácsadás azt sugallja, hogy a
tanácsadónak kész megoldásai vannak, tuti recepteket tud és mond. Pedig nem erről van szó, ez egy tévhit. A
pszichológiai tanácsadás, ha jól működik, akkor valójában nem tanácsot ad,
hanem kísér abban, amiről, ahogy te gondolkodsz, veled gondolkodik, esetleg új
szempontokat vet fel, amelyek neked nem jutottak eszedbe. A jó pszichológus és
a jó pszichológiai tanácsadás, (ahogy a jó szülő is), abban segít, hogy a magad
megoldását, megoldásaidat találd meg, amely, vagy amelyek éppen neked, éppen a
te helyzetedben segíteni tudnak.
A konzultáció arra is jó hely és lehetőség, hogy letedd a
terheidet, a frusztrációidat. A pszichológust, vagy segítőt az különbözteti meg
a barátaidtól, hogy ez nem egy kölcsönösségen alapuló helyzet, a segítő nem
fogja a saját problémáit megosztani veled és elhajtani sem fog, ha szomorú
vagy, vagy dühös, sőt. A pszichológusokat arra képzik – arra képezzük magunkat
– hogy elég erősek legyenek elviselni, elbírni a te nehézségeidet és
fájdalmaidat. Hatalmas energiák szabadulhatnak fel, ha hagyod, hogy sírj és
hagyja a másik is, nem zavarja, nem mondja, hogy hagyd abba, cikiz érte és nem
lesz tőle frusztrált. Sírni nem a gyengeség jele, sőt. A visszatartott, el nem
sírt könnycseppek sokkal jobban gyengítenek, mint a sírás maga. A sírás
ugyanolyan fontos, mint az öröm.
A terápia szó gyógyítást jelent, vagyis lényegileg a
konzultáció is lehet terápiás, gyógyító hatású, ha azután jobban érzed magad.
De hagyományosan azt nevezzük terápiának a pszichológiában, ami hosszabban
tart, hónapokig, vagy évekig. A terapeuta és a kliens között ilyenkor
rendszerint kialakul egy különleges kapcsolat, amely visszatükrözi a kliens
fontos jelenlegi és régebbi kapcsolódási mintáit, nehézségeit, erősségeit.
Ebben mélyebb, alaposabb gyógyító folyamatban szinte biztosan szóba szerül a kliens
gyermekkora, szüleihez fűződő kapcsolata. Nagyon sokféle terápia van. Fontos
különbséget jelent, hogy egyéni, vagy csoportos, hogy a terapeuta milyen
elméleti konstrukciót használ és hogy milyen a terapeuta személyisége,
személyes stílusa.
A konzultáció ehhez képest egy felszínesebb kapcsolódás. A
három, hetente vagy kéthetente egymást követő alkalom elég arra, hogy a
bizalmi légkör – a bizalom kettőnk közt – kialakuljon, és hogy a legfeszítőbb
terülteteket körüljárjuk. A kliens jó esetben olyan érzésekkel és benyomásokkal
távozik, hogy megkönnyebbült, hogy valamit megértett, hogy bizonyos dolgokról
máshogy is képes gondolkodni, hogy megértve érezte magát és ez jó érzés. Ezen
felül azzal a tudással és tapasztalattal is gazdagabban távozik, hogy milyen
az, amikor a másik sokszor csendben van, hallgat, figyel, csak rá figyel. Ez
igen didaktikusan hangzik, de ez a dolgom, hogy ezt hangsúlyozzam, hogy a
gyerekek felé is így érdemes: csendben, figyelmesen, a segítés, megértés
szándékával.
A konzultáció egy kezdet, egy ismerkedés a pszichológiai
tanácsadással, az önismereti munkával. Tét nélkül. Nincs olyan ember, akinek ne
lenne valami gondja, problémája, szégyellnivalója, fájdalma. A különbség abból
adódik, hogy ezek mennyire zavaróak, mennyire vannak tudat-közelben, mennyire
sikerül szavakat találni ezekhez a nehéz érzésekhez. Nem lehet sürgetni.
A munkahelyemen én gyermekkel foglalkozom, és a szüleikkel
is elsősorban róluk beszélünk. Itt a Szalonban a szülőknek szeretnék segíteni.
Egyénileg és csoportosan, online, és offline.
